Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. A Tokaji járás központja.

 

 A településen világörökségi helyszín található 

Tokaj

Közigazgatás

Ország

 Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Járás

Tokaji

Jogállás

város

Irányítószám

3910

Körzethívószám

47

Testvértelepülései

Lista

Cormons

Dés

Oestrich-Winkel

Népesség

Teljes népesség

4069 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-

Népsűrűség

151,84 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

28,2 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Tokaj (Magyarország)TokajTokaj

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 25′

Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

 

A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nem csak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is szerepet játszik.

 

Földrajz

Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaji borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán. Tokaj fejlődésében nem csak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

 

Népesség

Év Népesség Átl. vált.(%)  

1870 5 012 —    

1880 4 479 −1,12%

1890 4 815 0,72%

1900 5 110 0,59%

1910 5 105 −0,01%

1920 5 073 −0,06%

1930 5 844 1,41%

1941 5 903 0,09%

1949 5 074 −1,89%

1960 5 031 −0,08%

1970 5 301 0,52%

1980 5 477 0,33%

1990 5 358 −0,22%

2001 4 988 −0,65%

2011 4 530 −0,96%

2018 4 069 −1,53%

 

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

 

Vallás

A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 29%, református 20%, görögkatolikus 10,1%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,6% (31% nem nyilatkozott).

 

Tokajban hat felekezetnek van temploma, és ebből ötnek élő gyülekezete is.

 

 

A Tisza-híd

Közlekedés

Közúton elérhető a 38-as főúton.

 

Vonattal megközelíthető a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon; Tokaj vasútállomáson. InterCity járatok is megállnak. A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója a Volánbusz, mely járatokat közlekedtet többek között Szerencs (3853), Sárospatak (3885), illetve Nyíregyháza (4243) felé.

 

A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze.

 

Tokaj és a Bodrogzug között komp közlekedik.[8] A városban működik a Közlekedési Hatóság Tokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pontja.

 

A Serház utcában található Tokaji Kulturális és Konferencia Központ két létesítményből áll: a régi Tokaji zsinagóga felújított történelmi épületéből, valamint a modern épületben helyet kapó Paulay Ede Színházból. Ugyancsak itt áll, de az intézménynek nem része az egykori Serház. A kulturális épületegyüttes három ütemben megvalósult beruházásán belül a központ kialakítása – melyet az tett szükségessé, hogy a rossz állapotú művelődési ház kicsinek bizonyult a helyi kulturális rendezvényekhez – két ütemben valósult meg, harmadik ütemnek pedig a Serház felújítása tekinthető. Elsőként a zsinagóga helyreállítása történt meg 2006-ra, az eredeti térrendszer és tömegforma visszaadásával, ahhoz illeszkedő funkciókkal.

 

A több mint egymilliárd forintos beruházással, Farkas Pál építész tervei alapján felépült színház, mely nevét a város szülöttéről, Paulay Ede színész–rendezőről kapta, 2008 óta működik. A 300 fő befogadására alkalmas, önálló társulat nélküli (befogadó) kamaraszínház az előadóművészetek mellett nemzetközi konferenciáknak és rendezvényeknek is helyet ad. A Serházzal egy kiállítótérként működő épületszárny köti össze.

 

Harmadik, záró ütemként 2015-ben a Serház felújítása készült el 600 millió forintos költséggel, mely a Tokaji Múzeum részeként működő Világörökségi Bormúzeumnak ad otthont. Ezzel párhuzamosan a Tokaj Alapítvány kezdeményezésére szoborpark létrehozásába fogtak a színház udvarán; elsőként a Tokaj-hegyalja első földtani térképét megrajzoló Szabó József mellszobrát avatták fel 2015 szeptemberében.

 

A kulturális és konferenciaközpont szervezeti keretei között működik a Németi Ferenc Városi Könyvtár is.

 

1985 óta működik a belvárosi, 1790 körül épült Karátsony-házban a Tokaji Múzeum, mely Tokaj és Tokaj-Hegyalja történetét mutatja be régészeti, a néprajzi és helytörténeti szempontból. 2016-ban az intézmény és az állandó tárlat felújításon esett át. 2015 óta működő telephelye a Világörökségi Bormúzeum,[16] mely az európai világörökségi borvidékeket mutatja be interaktív tárlatokkal.

 

A Fesztiválkatlan, mely egy használaton kívüli, külszíni bányában került kialakításra, 2580 fő befogadására alkalmas, szezonálisan működő nagyszínházzal, valamint a nézőtér alatt 1000 m²-es rendezvénytérrel rendelkezik. Áprilistól szeptemberig különböző műfajú előadásokat (musical, tánc, koncert, kamaraelőadás, humorest) tartanak.

 Forrás:Wikipédia